Anatómia

A végtagok

A végtagokat övszerűen a váll, illetve medenceöv kapcsolja a törzshöz. A végtagövek kevésbé mozgathatók, a törzsbe beépített részek, a végtagok minden oldalról körülfogható szabad függelékek, melyek egy ponton rögzülnek, s így szabad mozgáslehetőségük van.

A vitaminok

A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek önmagukban energiát nem szolgáltatnak, viszont táplálékunk energiává alakulásában nagy szerepet játszanak. A vitaminok nem pótolják egymást és nem helyettesíthetők más anyagokkal. Szervezetünk nem képes (vagy csak elégtelen mennyiségben)vitaminokat előállítani, így táplálkozásunkból kell bevinnünk ezeket.

Sok ember számára az őszi és a téli hónapok a legszebbek. A táj ilyenkor gyönyörű főleg, ha havazik és hegyek közelében élünk. A levegő tisztasága és frissessége szinte már kézzel fogható. Azonban a friss oxigénen kívül más is terjenghet a levegőben, ugyanis a tél nemcsak a síelés és a hóemberépítés időszaka, hanem az influenzajárványé is.

A koponya felépítése II.fejezet

A koponyacsontok üregeket zárnak be. Az agykoponya által bezárt teret hívjuk koponyaüregnek. Az arckoponyán a páros szemüreget és a páratlan orr-, illetve szájüreget találjuk.

A koponya felépítése I.fejezet

A koponya az agy és az érzékszervek hordozója, ezenkívül magába foglalja az orr és a száj zsigereit is.

A medence

A szabadon mozgó alsó végtagokat a medenceöv kapcsolja a törzshöz. A medenceöv képzésében a két medencecsont és a keresztcsont vesz részt. Tekintettel arra, hogy a keresztcsont a gerincoszlop alkotórésze, a hozzákapcsolódó medencecsontok is feszesen beépülnek a törzs vázába.

A gerincoszlop csontjai és ízületei

A gerincoszlopnak kettős rendeltetése van. Egyrészt a törzs szilárd vázát, mozgatható tengelyét képezi, másrészt háti részében magába zárja a központi idegrendszer egyik fontos tagját, a gerincvelőt, a belőle kilépő ideggyökerekkel együtt.

Az alsó végtag csontjai és ízületei

Az alsó végtagon is négy részt különböztetünk meg: medenceövet, combot, az alszárat és a lábfejet. A csontok elhelyezkedése nagyrészt megfelel a felső végtag csontjainak.

A felső végtag csontjai és ízületei

A felső végtag csontjai négy részből állnak: a vállöv, a felkar, az alkar és a kéz csontjaiból.

A máj - A bélnedv - A vastagbél

A máj

A máj az epetermelésen kívül számos más működést is kifejt.

A hasnyálmirigy - Az epe

A hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy a gyomor mögött fekszik, és kivezetőcsöve az epevezetékkel együtt a patkóbél kanyarulatába torkollik. A hasnyálmirigy naponta 1 liternél is több emésztőnedvet termel. Emésztőnedve vízszerű, szódabikarbona tartalmánál fogva lúgos vegyhatású, ami a fermentjei működéséhez elengedhetetlen.

A gyomornedv - A vékonybél

A gyomornedv

A gyomornedvet a gyomor nyálkahártyájának apró mirigyei termelik. A gyomor aljában levő mirigyekben háromféle sejt van: fősejtek, fedősejtek és melléksejtek.

A gyomor

A gyomor izmosfalú, horog alakú zsák, melyben a rekeszizom alatt a középvonaltól kissé balra torkollik be a nyelőcső. Az üres gyomor elülső és hátulsó fala összefekszik, mert a sima izomrostok enyhén összehúzódnak, és a gyomor üregét mindig a legkisebbre szűkítik. A gyomor fala a gyomortartalmat mindig szorosan közrefogja úgy, hogy az nem csúszkál a gyomorban ide-oda.

A nyálelválasztás

Az emésztőnedvek különböző fermenteket tartalmaznak, melyek a nagymolekulájú, energiát szolgáltató tápanyagokat, a szénhidrátokat, a zsírokat és a fehérjéket építőköveire bontják le. A tápcsatorna egymás alatti részébe ömlő nedvek emésztő működése kiegészíti egymást.

Ahhoz, hogy formálni tudjuk testünket maga az edzés nem elegendő. A fejlődéshez, az izmok növeléséhez, a zsír eltűntetéséhez a célnak megfelelő speciális táplálkozásra van szükség. A minőségi táplékfelvétel és izmaink táplálásának egyik eleme a tökéletes precizitással működő emésztés.

Az izomban pontosan annyi tejsav termelődik, amennyi glikogén eltünt belőle. A tejsav a glikogénből keletkezik. Ezt nevezzük glikolízisnek.

Az izomban kimutatott kreatinfoszfát (KrP) foszfátcsoportját átadja az ADP-nak és így ATP és kreatin keletkezik.

A fehérjék lebomlanak, azaz felszívódásra alkalmas kis részekre esnek szét. A lebomlást emésztésnek nevezzük. Az emésztés első állomása a gyomor. Különleges sejtek sajátos nedvet ún. gyomornedvet választanak ki. A gyomornedv fontos fehérjebontó enzimet tartalmaz: ez a pepszin. Hatására a fehérjék peptidekre esnek szét.

A vér

A vér zárt csőrendszerben, az érrendszerben kering és tulajdonképpen csak az ér falának sejtjeivel érintkezik.

Szervezetünk a vérkeringés útján kapja meg az életműködéshez szükséges tápanyagot. A vérkeringés segítségével távoznak el az anyagcsere végtermékek (szén-dioxid, fehérje bomlástermékek), amelyek felhalmozódása a szervezet pusztulásához vezethet. A vérkeringés a keringési szervekben megy végbe.

A hal a legkiválóbb fehérjeforrás

A szénhidrátok szénből, hidrogénből és oxigénből épülnek fel. A legegyszerűbb szénhidrátokat egyszerű cukroknak vagy monoszaharidoknak nevezik. Néhány fontos képviselőjük a glukóz, a fruktóz és a galaktóz. Több száz monoszaharid összekapcsolódásával poliszaharid jön létre.

A mellékvese

A mellékvese a vese csúcsán elhelyezkedő kis mirigy. Legnagyobb részét a hámeredetű kéregállomány teszi ki, belsejében pedig idegrendszeri eredetű állomány van. A kéregállomány szteroid típusú hormoncsoportokat termel, a velőállományból pedig egy aminosavszármazék, az adrenalin szabadul fel.

Mellékpajzsmirigy

A mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy működésétől független négy, rizsszemnyi mirigy a pajzsmirigy állományában. Sokáig a mellékpajzsmirigy működését összefüggésbe hozták a pajzsmirigy működésével, de végül Vassale és Generali 1896-ban tisztázták, hogy a mellékpajzsmirigy önálló szerv.

A mellső lebenyben termelődő hormonok szerepe

A növekedési hormon

A növekedési hormon termelődését, jelenlétének hatásait 1886-ban Pierre-Marie, majd közvetlenül utána Minkowski fedezte fel. Ők voltak, akik az óriásnövést és a testrészek sajátos eltorzulását összefüggésbe hozták az agyalapi miriggyel.

A hormonokról általában

A hormon szó a görög „ormao” serkentek, buzdítok szóból ered. A hormonok nem fajspecifikus anyagok, például a sertésinzulin emberre is jól hat.

A hormonokat nem mindig belső elválasztású (endokrin) mirigy termeli és nem mindig a vér szállítja.

A hormonrendszer rendkívül sok folyamatot befolyásol vagy a létrejövő változásokat egyensúlyban tartja. Hormonrendszerünk tökéletes működése teszi lehetővé az élet továbbadását és fenntartását. A mindennapi életünkben hormonjaink segítségével reagálunk a hirtelen kialakuló szituációkban és hozunk különböző döntéseket.

A szénhidrátok átalakulása szervezetünkben kétféle úton történik: oxigénmentes és oxigén-dús környezetben.

Mint láthattuk az anyagcsere-folyamatok életünk egyik legfontosabb eleme. Az anyagcsere-folyamatok által vagyunk élőlények. A szervezetünk, mint egy tökéletesen működő gépezet szabályozza ezeket a folyamatokat, alkalmazkodik a bekövetkező változásokhoz és úgy alakítja a test működését, hogy ne lépjen fel kritikus állapot.

A fehérjék

Fehérje nélkül elképzelhetetlen az élet. Ahol élet van, ott mindenütt kimutatható a fehérje. Igen sok van belőlük az élő sejtekben, ezek a sejtek alapanyagai. Emellett a vegyi folyamatokat irányítják, vagyis katalizátorok. Legfontosabb feladatuk az anyagcsere folyamatainak gyorsítása.

A szénhidrátok

A szénhidrátok, akárcsak a lipidek, főképpen tartalék tápanyagok. Molekuláik a szénen és a hidrogénen kívül oxigént is tartalmaznak. Jelentős oxigéntartalmuk miatt csak körülbelül feleannyi energiát raktároznak, mint a lipidek.