A mellékvese a vese csúcsán elhelyezkedő kis mirigy. Legnagyobb részét a hámeredetű kéregállomány teszi ki, belsejében pedig idegrendszeri eredetű állomány van. A kéregállomány szteroid típusú hormoncsoportokat termel, a velőállományból pedig egy aminosavszármazék, az adrenalin szabadul fel.
A mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy működésétől független négy, rizsszemnyi mirigy a pajzsmirigy állományában. Sokáig a mellékpajzsmirigy működését összefüggésbe hozták a pajzsmirigy működésével, de végül Vassale és Generali 1896-ban tisztázták, hogy a mellékpajzsmirigy önálló szerv.
A növekedési hormon termelődését, jelenlétének hatásait 1886-ban Pierre-Marie, majd közvetlenül utána Minkowski fedezte fel. Ők voltak, akik az óriásnövést és a testrészek sajátos eltorzulását összefüggésbe hozták az agyalapi miriggyel.
A hormon szó a görög „ormao” serkentek, buzdítok szóból ered. A hormonok nem fajspecifikus anyagok, például a sertésinzulin emberre is jól hat.
A hormonokat nem mindig belső elválasztású (endokrin) mirigy termeli és nem mindig a vér szállítja.
A hormonrendszer rendkívül sok folyamatot befolyásol vagy a létrejövő változásokat egyensúlyban tartja. Hormonrendszerünk tökéletes működése teszi lehetővé az élet továbbadását és fenntartását. A mindennapi életünkben hormonjaink segítségével reagálunk a hirtelen kialakuló szituációkban és hozunk különböző döntéseket.
Napjaink legelterjedtebb és egyúttal legfélelmetesebb illegális izomtömegnövelést elősegítő szere a növekedési hormon.