A fehérjék lebomlanak, azaz felszívódásra alkalmas kis részekre esnek szét. A lebomlást emésztésnek nevezzük. Az emésztés első állomása a gyomor. Különleges sejtek sajátos nedvet ún. gyomornedvet választanak ki. A gyomornedv fontos fehérjebontó enzimet tartalmaz: ez a pepszin. Hatására a fehérjék peptidekre esnek szét.
A szénhidrátok szénből, hidrogénből és oxigénből épülnek fel. A legegyszerűbb szénhidrátokat egyszerű cukroknak vagy monoszaharidoknak nevezik. Néhány fontos képviselőjük a glukóz, a fruktóz és a galaktóz. Több száz monoszaharid összekapcsolódásával poliszaharid jön létre.
A szénhidrátok átalakulása szervezetünkben kétféle úton történik: oxigénmentes és oxigén-dús környezetben.
Mint láthattuk az anyagcsere-folyamatok életünk egyik legfontosabb eleme. Az anyagcsere-folyamatok által vagyunk élőlények. A szervezetünk, mint egy tökéletesen működő gépezet szabályozza ezeket a folyamatokat, alkalmazkodik a bekövetkező változásokhoz és úgy alakítja a test működését, hogy ne lépjen fel kritikus állapot.
Fehérje nélkül elképzelhetetlen az élet. Ahol élet van, ott mindenütt kimutatható a fehérje. Igen sok van belőlük az élő sejtekben, ezek a sejtek alapanyagai. Emellett a vegyi folyamatokat irányítják, vagyis katalizátorok. Legfontosabb feladatuk az anyagcsere folyamatainak gyorsítása.
A szénhidrátok, akárcsak a lipidek, főképpen tartalék tápanyagok. Molekuláik a szénen és a hidrogénen kívül oxigént is tartalmaznak. Jelentős oxigéntartalmuk miatt csak körülbelül feleannyi energiát raktároznak, mint a lipidek.
Az élőlények testtömegének legnagyobb részét egy szervetlen vegyület a víz alkotja. Víz nélkül nincs élet. Az ember testtömegének körülbelül 60 %-a víz. Az élőlényekben a víz a kémiai folyamatok reakcióközege. Az anyagcsere reakciói is folyadékfázisban mennek végbe.
Az anyagcsere az élő szervezet, minden élő sejt legjellegzetesebb, alapvető sajátsága. Az élő szervezet lélegzésével, táplálkozásával, egész életműködésével tevékeny részese környezetének