A csontrendszer II.

A felső végtag csontjai és ízületei

A felső végtag csontjai négy részből állnak: a vállöv, a felkar, az alkar és a kéz csontjaiból.

A vállövet két csont alkotja: a kulcs- és a lapockacsont, melyek a mellkas felső kerületét fogják közre. A kulcscsont elölről ízülettel illeszkedik a mellkashoz a szegycsont útján, viszont hátul a lapocka csak az izmok közbeiktatásával fekszik hozzá. A kulcscsont az első borda felett, közvetlenül a bőr alatt fekszik. A lapocka háromszögletű lapos csont, mely izmok közbeiktatásával hozzáfekszik a mellkas háti felszínéhez. A vállöv ízületei mindig együttesen mozognak, a csontok különálló mozgása lehetetlen. A kulcscsont a szegycsonttal és a lapocka hollócsőrnyúlványával, a lapocka pedig a felkarcsonttal ízesül.

A felkarcsont hosszú, csöves csont. Felső végrészén egy úgynevezett fejet találunk, melyen két gumó szolgál az izmok tapadására. A fejet a testtől az anatómiai nyak választja el. Van az anatómiai nyak közelében úgynevezett sebészeti nyaka is a csontnak. Alsó végrészén a bütyök helyezkedik el. Alakja az alkar csontjainak megfelelő ízfelszínekhez alkalmazkodik. A felkarcsont feje a lapocka ízárkába ízesül. Ez a vállizület háromtengelyű gömbizület, melyben a felkar hajlítása és feszítése, a testhez közelítése és távolítása, továbbá saját tengelye körüli forgatása jöhet létre.

Az alkar két csontból áll: a sing- és orsócsontból. A singcsont a kisujj, az orsócsont a hüvelykujj felőli oldalon helyezkedik el. Minkét csont hosszú, csöves csont. Alsó végükön a jól tapintható csuklónyúlvány található, ami könnyen eltörhet. Az orsócsont csuklónyúlványa felett közel a felszínéhez a tenyéri oldalon egy verőér helyezkedik el, s a csontos alap miatt nyomásnak nem tud kitérni, ezért ezen tapintjuk a pulzust. A singcsont felső végén kampó alakú kiemelkedés van, amit könyöknek nevezünk. Az alkar a könyökízület útján illeszkedik a felkarhoz. Ezt tulajdonképpen három ízület összetevődése alkotja: a felkar-orsócsonti, a felkar-singcsonti és az orsó-singcsonti ízület. A felkar- singi ízület egytengelyű csuklóízület, benne az alkar hajlítása és feszítése mehet végbe. Az alkarcsontok között forgómozgás jöhet létre olyformán, hogy az orsócsont alsó végrésze forog a singcsont alsó végrésze körül. Ennek következménye a tenyér forgása. Amikor a tenyér felfelé tekint, akkor beszélünk hajlításról, ilyenkor a két alkarcsont egymással párhuzamosan helyezkedik el. Ha a tenyér lefelé tekint, akkor beszélünk borításról. Ebben a helyzetben az orsócsont keresztezi a singcsontot.

A kéz három részből áll: a kéztő, a középkéz és az ujjak. A kézen megkülönböztetünk kézháti és tenyéri felszínt. A kéztő két sorban elhelyezett, négy-négy apró csontból áll. A kézközépet öt csont, az ujjakat összesen 14 csont alkotja. Minden ujjon 3 ujjpercet különítünk el. Ez alól kivétel a hüvelykujj, melynek csak két ujjperce van. Az utolsó ujjpercet körömperecnek nevezzük. Az ujjak a gyakorlati életből nyerték nevüket.

Folyt. köv.