A gyenge testrészek feljavítása

Minden ember más. Különbözünk a genetikai adottságainkban, az anyagcseréink sebességében, csontozatunkban, izomzatunk tapadási és eredési pontjaiban és különbözünk egyes testrészeink fejlettségében. Bizonyára sokan tapasztalhatták, hogy valaki vért izzad, hogy valamire való lábizomzatot fejlesszen ki cérnavékony combjaira, egyes emberek viszont csak ránéznek a guggolóállványra, és máris növekedésnek indul a combjuk. Minden testépítő rendelkezik gyengébb területekkel. Olyan sportoló szinte nem létezik, akinek valamilyen területe nem fejletlenebb a többinél még a többszörös Mr.Olympiát nyert testépítőknek is van gyengéjük. Ebből látható, hogy a gyenge területek felhozása minden testépítőt érinti. Azt hozzá kell tennem, hogy a fejlődésben elmaradt testrészt teljesen nem lehet kijavítani, csak az egész izomzat arányát lehet korrigálni azzal, hogy minél jobban eltűntetjük gyengeségeinket. Ezért senkinek sem kell elkeserednie, ha úgy néz ki, hogy bizonyos testrészei hiányoznak. Minden izomcsoportot fel lehet javítani úgy, hogy arányaink jobbak, esztétikusabbak legyenek.

A gyenge testrészek felhozása kemény és nehéz feladat, de nagyon is szükséges. Aki versenyszerűen szeretné űzni a testépítést, egyenesen kötelező feladat a jó arányok kialakítása. Magasabb szinten feltűnően gyenge vádlival, háttal, karokkal stb. nem lehet versenyt nyerni. Két azonos tömegű és kidolgozottságú testépítő között a jobb arányok döntenek.

Nagyon sok lelkes testépítő van a világon, akik mindent megtesznek, hogy a mai kor versenyein lévő követelményeknek megfeleljenek, azonban néha lelkességük áldozatai lesznek. Az egyik legnagyobb hiba, ha elmaradt izomcsoportunkra túl sok sorozatot végzünk, mert előfordulhat, hogy a várt gyorsabb ütemű fejlődés helyett még jobban lemarad a terület. Ennek oka abban rejlik, hogy mivel a terület gyenge, valószínű, hogy kevesebb munkát bír elviselni és több pihenőre, regenerálódásra van szüksége a növekedéshez. E helyett sokkal hosszabb ideig dolgozik, és kevesebbet pihen, mint a már eddig is fejlettebb részek. Ha igazán azt szeretnénk elérni, hogy egy testrész gyorsabban fejlődjön, akkor meg kell zabolázni lelkesedésünket és kevesebb sorozatot, és több pihenőt engedélyezzünk a kérdéses területnek. Bizonyára most mindenkiben egy kérdés merül fel: hogyan fog így gyorsabban fejlődni egy testrész? A válasz nagyon egyszerű: nagyobb intenzitással!

Néha azt tapasztalom, hogy a legtöbben nem is tudják miről van szó, ha az intenzitás mértékéről beszél egy-egy testépítő. Az edzések alatti intenzitás azt jelenti, amit maga a szó is, vagyis az adott munkában fektetett nagyobb energiát. Ezt többféle módon lehet elérni a súlyzós edzéseknél, ha növeljük a használt súlyok nagyságát, vagy ugyanazzal a súllyal többször ismételünk, többször nyomjuk ki, vagy esetleg kitoljuk az izom kifáradásának határát erőltetett ismétlésekkel, szuperszetekkel, súlycsökkentő sorozatokkal. Az intenzitás növekedés soha nem a munka idejének növelését jelenti. Ezt is nagyon egyszerű megérteni csak egy hosszútávfutó versenyére kell gondolnunk. A táv adott: 3000m, 40 km stb… Ha azt mondjuk a futónak, hogy növelje a futása intenzitását, akkor nem 3500 m- t fog futni, hanem erőteljesebb mozgással teljesíti az adott távot. Mindig erre gondoljunk, ha növelni kívánjuk edzéseink intenzitását. Erőteljesebb mozgást egy-egy edzés alatt a fentebb említett módszerekkel lehet elérni.

Gyengébb testrészeink orvoslására megoldás lehet még az edzéstervünk beosztása. Ezeket a területeket igyekezzünk a hét vagy az edzésbeosztás ciklusának az első felére tenni. Például, ha karjaink fejlődése nem éri el a kívánt mértéket, akkor azt a hét elején vagy egy teljes pihenőnap után edzzük, így a lehető legtöbb energiát fordíthatjuk rá. 4 nap edzés 1 nap pihenő rendszerben a következő beosztást célszerű követni:

1.nap: Bicepsz - Tricepsz
2.nap: Mell - Váll
3.nap: Hát
4.nap: Láb
5.nap: Pihenő

Sokan az aznapra elvégzendő edzésterv elején dolgoztatják a kérdéses testrészt. Ez is lehet egy taktika, bár előfordul, hogy a másodiknak megdolgozandó izomcsoportnál jobb izom-összehúzódást észlelünk. Ennek talán az az oka, hogy ilyen esetben már túl fáradtak vagyunk ahhoz, hogy más izomcsoportot is bevonjunk a mozgásba, ezáltal egy adott izomcsoportot sokkal hatékonyabban terhelünk meg. Hogy kinek mikor hatásosabb a gyengébb testrészeit edzeni - az edzés elején vagy a végén - mindenkinek ki kell tapasztalnia!

Talán túl sokszor említem, hogy a tapasztalat vezethet rá a helyes útra, de a legjobb út a saját magunk által választott út. Ebben különbözik a testépítés a többi sportágtól, hogy az alapvető szabályokon belül is rengeteg a választási lehetőség és a sportolók edzései szinte tükrözik egyéniségük sajátos vonásait.