A hormonrendszer III.

A mellső lebenyben termelődő hormonok szerepe

A növekedési hormon

A növekedési hormon termelődését, jelenlétének hatásait 1886-ban Pierre-Marie, majd közvetlenül utána Minkowski fedezte fel. Ők voltak, akik az óriásnövést és a testrészek sajátos eltorzulását összefüggésbe hozták az agyalapi miriggyel. Evans és Long 1921-ben elülső lebenykivonattal fiatal állatokon jelentékeny növekedést tudott létrehozni, s így ezzel kísérletesen is igazolták a növekedési hormont.

Pontosabb vizsgálatok megállapították, hogy működése nemcsak a hosszirányban való növekedéshez szükséges, hanem mindenfajta szervmegnagyobbodással járó folyamatban szerepet játszik. A hormonnak számos biokémiai hatása van. Az izomzat a fehérje építéséhez nitrogént igényel, a hormon a nitrogén felhasználását fokozza. Igen érdekes a cukorháztartásban elfoglalt szerepe, ugyanis huzamosabb növekedési hormonadagolás hatására cukorbaj fejlődik ki. Szerepe van a zsíranyagcserében is: a zsírok normális lebontásában, továbbá eloszlásában is hatást fejt ki.

Gonadrotop hormonok

A hipofízis legkülönbözőbb megbetegedései a nemi mirigyek részéről is elváltozásokkal társul. E változatos hatásokat előidéző csoport, közös nevén gonadrotop hormonok, három fajtáját ismerjük: a, A női szervezetben a tüsző érését és megrepedését, férfiban pedig az ondósejtek termelését irányítja. b, A sárgatestre ható lutenizáló hormon, ami nőben a sárgatest kialakítását végzi, és hatására termelődik a petefészek főhormonja: a tüsző- és a sárgatest-hormon. Férfiban a másodlagos nemi vonásokat kialakító Leydig-sejteket ösztökéli. c, Prolaktin, melynek a sárgatest fenntartásában és a tejelválasztás megindításában van szerepe. Férfiban szerepe ismeretlen.

A fő hormontermelő szervek

A pajzsmirigy

Egyik legnagyobb belső elválasztású mirigyünk a pajzsmirigy, amely a gége pajzsporcán, elől helyezkedik el. Két hormont termel, a tiroxint és a kalcitonint. Súlya ingadozó, normálisan is 20-30 g. a pajzsmirigy fő hatóanyaga a tiroxin. Ezt a hormont 1914-ben Kendall tudta előállítani, amely lehetővé tette a működések tanulmányozását. A tiroxin jódatommal ellátott fehérjeváz. E hormon képződéséhez jód és tirozin molekula szükséges. Az utóbbi egy igen gyakori aminosav, azaz fehérjeépítő kocka. A szervezet jódkészletének 20 százaléka van a pajzsmirigyben, jóllehet ő maga az egész testnek mindössze 0,05 százaléka.

A pajzsmirigybe bekerülő jodidból egy oxidáló enzim segítségével elemi jód lesz, és ebből készül egy kémiai reakcióval a tiroxin.

A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy által termelt tireotrop hormon kormányozza.

A pajzsmirigy hormonnak számos hatása van: 1. Az energia forgalom akár a kétszeresére növekedhet. 2. A fokozottabb étvágy és táplálékfelvétel ellenére csökken a testsúly. 3. Idegesség, nyugtalanság fejlődik ki. 4. A szívműködés szaporábbá válik, súlyosabb esetben szabálytalan szívműködés lép fel. 5. Gyorsítja a táplálékfelszívódást és a bélmozgásokat. 6. Hatására csökken a máj tartalék energiaforrását jelentő glikogén. 7. Gyorsítja a növekedést. A pajzsmirigyhormon azon kevés számú hormon közé tartozik, amelyek szájon át fogyasztva is hatásosak.

A pajzsmirigy által termelt másik hormon, a kalcinonit termelődése is szükséges a növekedéshez, mert az a hormon segíti elő a táplálékból a vérbe felszívódott kalcium beépülését. Hatásának kifejtéséhez a D-vitamin elengedhetetlen. A kalcinotin termelődésének ingere a vér nagy kalciumtartalma.

Folyt. köv.: A mellékpajzsmirigy, A máj szerepe