A hormonrendszer V.

A mellékvese

A mellékvese a vese csúcsán elhelyezkedő kis mirigy. Legnagyobb részét a hámeredetű kéregállomány teszi ki, belsejében pedig idegrendszeri eredetű állomány van. A kéregállomány szteroid típusú hormoncsoportokat termel, a velőállományból pedig egy aminosavszármazék, az adrenalin szabadul fel.

A mellékveséket Eustechius fedezte fel 1563-ban. 1937-ben Reichenstennek sikerült az első kéreghormont, a DOCA-t előállítani. A következő jelentékeny lépést a második világháború eredményezte. 1941 őszén Amerikában az a rémhír terjedt el, hogy a németeknek van egy mellékvesekéregből előállított hormonjuk, ami hihetetlen teljesítményekre teszi képessé pilótáikat. Ezért felszólították a hormonkutatással foglalkozó tudósokat, hogy próbáljanak ők is ilyesmit előállítani. Mivel a mellékvese igen kicsi szerv, próbálkozásaikat a már előbb említett DOCA kismértékű kémiai átalakításával kezdték. Az így nyert anyagokat az ABC betűivel jelölték és így jutottak el az E anyagig vagyis a kortizonig.

A kéregállomány külső rétege a só- és vízháztartásra ható hormonokat termeli. Ezeket szokták mineralokortikosztreoidoknak nevezni, a legismertebb ide tartozó hormon az aldoszteron. A mineralokortikoszteroidok legfontosabb szerepe a vese nátriumion- visszaszívásának fokozása. a mineralokortikoszteroidok fokozott termelésének ingere a vér csökkent nátriumion-tartalma.

A mellékvesekéreg által termelt második hormoncsoport a glükokortikoszteroidok. Legtipikusabb képviselőjük a kortizon. A glükokortikoszteroidok termelését az agyalapi mirigy mellső lebenyének mellékvesekéreg-serkentő hormonja szabályozza. A glükokortikoszteroidok a fehérjékből és a zsírokból cukrot állítanak elő, növelik a vércukorszintet, és ezzel a cukorral feltöltik a cukorraktárakat. A sejtek cukorfelvételét, a cukor oxidációját gátolják. Enyhítik a gyulladást és az allergiás reakciókat. A tartós stressz fokozza a glükokortikoszteroidok termelődését, sőt a mellékvesekéreg megnagyobbodását is kiváltja, így érthető, hogy a tartós stressz idején gyakoribbak a megbetegedések.

A mellékvesekéreg harmadik hormoncsoportját az androgén kortokoszteroidok képezik. Ezek mennyiségét ugyancsak az agyalapi mirigy mellső lebenyének mellékvesekéreg-serkentő hormonja szabályozza. Az ide tartozó hormonok férfias nemi jelleget alakítanak ki. Ez a hormoncsoport férfiakban és nőkben egyaránt termelődik, izom-, csont- és szőrnövekedést okoz, fokozza a nemi vágyat. Nőkben a tüszőhormonok, az ösztrogének ellensúlyozzák az androgén kortikoszteroidokat. Az androgén kortikoszteroidokat azaz az anabolikus szteroidokat használják a sportteljesítmények fokozására. Az anabolikus szteroidok használatának következménye, hogy a szervezet csökkenti a saját angrogén kortokiszteroidjainak termelését és a glükokortikoszteroidok termelését is, mert az agyalapi mirigy mellékvesekéregre ható hormonjai a glükokortikoszteroidok és az androgén kortikoszteroidok termelését együtt szabályozza.

A mellékvese velőállománya egy aminosavból származó hormont termel, az adrenalint, amelynek ürülését idegi hatás szabályozza, és szerepe a szimpatikus reakció fenntartása. Az adrenalin az anyagcserét is a szervezet erőinek mozgósítására, az energiatermelés irányába befolyásolja. Hatására a máj glikogénraktárából glükóz kerül a keringésbe, valamint a máj más anyagokból is glükózt készít. Ezáltal nő a vér glükóztartalma, fokozódik a sejtek glükózfelvétele, azaz a sejtek több energiát termelnek.

A here

A here csatornarendszerének sejtjei hozzák létre a hímivarsejteket, míg a csatornák között elhelyezkedő sejtek a here hormonját, a tesztoszteront termelik. A tesztoszteron felelős a férfias jelleg kialakításáért.

A here serdülőkorban meginduló tesztoszterontermelése váltja ki a nemi szervek növekedését, a szőrzet férfias eloszlását, az erőteljesebb csont- és izomnövekedést, a hang mélyülését, az agresszív vonások fokozódását.

A tesztoszteron szteránvázas hormon, termelését az agyalapi mirigy mellső lebenyének sárgatestserkentő hormonja szabályozza.

A petefészek

A petefészek is szteroid típusú nemi hormonokat termel, mégpedig a tüszőhormont vagy ösztrogént és a sárgatesthormont vagy progeszteront.

A petefészek hormontermelését az agyalapi mirigy mellső lebenyének tüszőserkentő és sárgatestserkentő hormonja szabályozza, ezek termelődését pedig a hipotalamusz nevű agyterület nemi hormonokra ható neuszekrétuma.

A petefészekben termelődő ösztrogén szerepe serdüléskor a nemi jellegek kialakítása, illetve később fenntartása. Az ösztrogén segíti a méhnyálkahártya regenerációját, majd vastagodását a menstruáció után. A sárgatest ösztrogént és progeszteront egyaránt termel. A progeszteron nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a méh nyálkahártyája annyira vérbővé és mirigyessé váljon, hogy alkalmas legyen a megtermékenyítés után a méhbe érkező hólyagcsíra beágyazódására.

A hormonok összefoglalása

A hormonrendszer hatással van a növekedésre és a fejlődésre, a nemi működésre, a viselkedésre és a belső környezet állandóságára. A belső környezet állandóságának a tényezői közül hormonális úton is szabályozható a vértérfogat állandósága, a vér nátriumion-tartalma és pH-ja, kalciumion-tartalma, a vér glükóztartalma, a vér zsírsavtartalma és a vér aminosavtartalma. A testhőmérséklet szabályozásának is van hormonális összetevője.