Az emésztés II.

A nyálelválasztás

Az emésztőnedvek különböző fermenteket tartalmaznak, melyek a nagymolekulájú, energiát szolgáltató tápanyagokat, a szénhidrátokat, a zsírokat és a fehérjéket építőköveire bontják le. A tápcsatorna egymás alatti részébe ömlő nedvek emésztő működése kiegészíti egymást. Az alsóbb szakaszokban ható fermentek a magasabban fekvő részek emésztő működését folytatják.

A nyál az első emésztőnedv. A nyálmirigyek termelik és kivezetőcsövükön keresztül a szájüregbe ürítik. A kis nyálmirigyek a száj nyálkahártyájában elszórtan foglalnak helyet. Kétoldalon 1-1 fültőmirigy, valamint 1-1 állalatti mirigy és középen 1-1 nyelvalatti mirigy alkotja a nagy nyálmirigyeket.

Tapasztalható, hogy néha az elválasztott nyál egyszer hígabb, vízszerű, savós, máskor sűrű, tapadó, nyákos. A két különböző nyál termelését végző mirigyrészecskék szövettani képükben is különbözők.

A savós mirigyek sejtjeiben a sejtmagok középen foglalnak helyet. Protoplazmájukban apró rögök figyelhetők meg, melyek mirigytevékenység idején felszaporodnak, nagyobbakká válnak, és a kivezető csatorna felé vándorolnak. Ezek a szemcsék a nyálban már feloldódtak, és fermentműködést fejtenek ki.

A sűrű nyálat termelő mirigyek sejtjei sok nyákot tartalmaznak, ami a sejtmagot a sejt alapja felé szorítja. Mirigyműködés alatt a nyák a csatornába lökődik, és a sejt térfogata csökken.

A fültőmirigy savós nyálat termel, a többi mindkettőre képes, mert savós és nyákos mirigyekből állnak. A kis mirigyek szintén savós váladékot termelnek.

A nyálmirigy 1 perc alatt annyi nyálat képes termelni, amennyi a mirigy súlya. A nyáltermelés a mirigysejtek aktív működésének eredménye. A mirigy a nyál képzéséhez szükséges anyagokat a rajta átáramló vérből veszi. A mirigysejtek a vérből, illetve a szövetnedvből működésük közben vizet és más anyagokat vesznek fel, ezekből állítják elő a vértől eltérő összetételű váladékokat, s a vérnyomásnál nagyobb nyomással öntik a kész nyálat a kivezető csatornákba. A nyálmirigy vérerei a nyál fokozott elválasztásakor kitágulnak, így a mirigy vérellátása fokozódik, a működéséhez szükséges oxigént és tápanyagokat – valamint a nyál előállításához felhasználható nyersanyagokat – nagyobb mennyiségben kapja.

Az ember szájában állandóan kb. gyűszűnyi nyál van. A nyál mirigyei a nap folyamán 1-2 liter nyálat termelnek, ami az együttes súlyuknak 40-50-szerese. A nyáleválasztást a táplálkozás hatalmasan növeli. Ha az ember 1 óra hosszat eszik, a nyál mirigyei fél liter nyálat termelnek és kevernek a táplálékhoz.

A nyál nemcsak vízből áll. Egyik jellegzetes része a nyák vagy mucin, ami a nyálat sűrűvé, tapadóssá, síkossá teszi. Ez a fehérjetermészetű, szerves anyag a falatot síkossá teszi, összetapasztja, és nyálkahártyát védi a falat mechanikus hatásával szemben.

A nyál emésztő működését a ptialin végzi. Ez a fermentum gyengén savanyú közegben - amilyen a nyál - elkezdi a keményítő bontását és lebontja dextrinekké. A kenyér héja is ilyen dextrinekből áll. Ha a ptialin elég hosszú ideig érintkezik a dextrinnel, akkor tovább bontja egészen a malátacukorig. Ezért válik a kenyér, ha sokáig rágjuk, forgatjuk a szánkban, lassan édeskéssé. A keményítőbontás a gyomorban folytatódik még egy darabig, amíg az erősen savanyú gyomornedv meg nem bénítja a ptialin működését.

A nyálban különféle ásványi sók is találhatók, többek között a mészsók. Ez az enyhén savanyú nyál állás közben, éjjel meglúgosodik, mészkarbonát és foszfát alakjában kicsapódva lerakódik a fogak tövén. Ez a fogkő, ami a fogíny sorvadását váltja ki.

A nyálban a szájüreg számos baktériuma és gombája is megtalálható. Ezek állás közben rothasztják az ételmaradékot és a szájüreg levált hámsejtjeit.

A nyál élettani feladata a szénhidrátok emésztésének megkezdése, a rágás és a nyelés elősegítése, a szájüreg tisztántartása.

A nagy nyálmirigyek működése nem folyamatos, hanem a táplálékfelvétel alkalmával indul meg. Az elválasztás irányítását az idegrendszer végzi. Az idegrendszer szabályozó működésének a reflexműködés az alapja. A nyálelválasztás szabályozása is a reflexek útján történik, ezeket a táplálékfelvétel váltja ki.