Az emésztés V.

A hasnyálmirigy - Az epe

A hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy a gyomor mögött fekszik, és kivezetőcsöve az epevezetékkel együtt a patkóbél kanyarulatába torkollik. A hasnyálmirigy naponta 1 liternél is több emésztőnedvet termel. Emésztőnedve vízszerű, szódabikarbona tartalmánál fogva lúgos vegyhatású, ami a fermentjei működéséhez elengedhetetlen.

A hasnyálmirigy emésztőnedvének legfontosabb alkotórészei a fehérje-, szénhidrát- és a zsírbontó fermentek. A fehérje bontását a pepszin után a hasnyálmirigy tripszinje, kimotripszinje, folytatják. Ezek során már részben aminosavak is lehasadnak, de ezt a végső bontótevékenységet a bélnedv fermentje végzi el. A fehérjebontó fermentek a hasnyálmirigyben hatástalan alakban képződnek. A bélben a bél által termelt saját fermentje aktiválja őket. Ez biztosítja, hogy a hasnyálmirigy normális körülmények között nem emészti meg önmagát. Ha valamely oknál fogva bélnedv áramlik be a hasnyálmirigy kivezetőcsövébe és a fehérjebontó fermentumok ott válnak hatásossá, a hasnyálmirigy súlyos, halálossá válható önemésztődése jön létre.

A szénhidrátokat a ptialinhoz hasonlóan bontja a hasnyálmirigy amiláz nevű fermentuma. A keményítő bontása a dextrineken keresztül történik, és a malátacukorig jut el. A malátacukrot azután a hasnyálmirigy maltáz fermentuma bontja két molekula szőlőcukorra. A hasnyálmirigy nedve ezenkívül még répacukrot és tejcukrot bontó fermentumokat is tartalmaz, amelyek ezeket a cukrokat szőlőcukorra, gyümölcscukorra stb. bontják.

A zsírok emésztését a hasnyálmirigy lipáz fermentuma végzi. A zsírok tuljadonképpeni emésztése csak itt kezdődik. Ez a fermentum hatástalan alakban termelődik, és az epe, közelebbről az epesavak teszik hatásossá. Az epe beáramlása a hasnyálmirigy kivezetőcsövébe kóros esetben a hasnyálmirigy önemésztődését még súlyosabbá teszi. 

Az epe

A máj az emésztéshez olyan emésztőnedvvel járul hozzá – az epével -, amely emésztő fermentumokat nem tartalmaz. Az epe tulajdonképpen lehetővé teszi, hogy a többi emésztőnedv kifejthesse hatását

Az epe sárga színű, sűrű folyadék. Színét vérfestékből származó epefestékek adják. Az epefesték a bélben további átlakuláson megy át, és a széklet barna színét adó festéket képezi. Részben azonban vissza is szívódik a bélből, és a májkapu visszerén át ismét a májba kerül. A visszaszívódott festék egy részét a máj ismét az epébe választja ki, egy részét pedig a vese távolítja el a vizelettel.

Az epe más alkotórészeinek, az epesavaknak is fontos szerepük van az emésztésben. Ezek teszik hatásossá a hasnyálmirigy és a bélnedv zsírbontó fermentumát. Az epesavak elősegítik, hogy a zsírsavak vízben oldhatóvá váljanak, és így felszívódhassanak a bélből. Az epe hiánya a bélcsatornában tehát a zsírok emésztését és felszívódását nagyban károsítja.

Az epe termelése állandó. Az epehólyagnak éppen az a feladata, hogy tárolja az epét, amely így nem ürül állandóan a bélbe. Az epetermelésben is van azonban bizonyos, a máj, illetve az egész szervezet működési ritmusából fakadó szakaszosság. Éjjel jóval kevesebb epe termelődik, mint nappal. Étkezés után növekszik az epetermelés, és kb. 3 óra múlva éri el a tetőfokát.