Az emésztés VI.

A máj - A bélnedv - A vastagbél

A máj

A máj az epetermelésen kívül számos más működést is kifejt. Fontos szerepet tölt be az egyes tápanyagok anyagcseréjében, tápanyagokat raktároz el, mérgező anyagokat méregtelenít, a vérfolyadék fehérjéinek a képzésében, a vérképzésben, a véralvadás feltételeinek megteremtésében, az immunanyagok termelésében jelentős. A máj állandóan termeli az epét a rajta átfolyó vérből. A májsejtek által alkotott gerendák között az apró epehajszálerek veszik fel a termelt epét, s mind nagyobb és nagyobb epeutak felé szállítják. A májból kivezető cső azonban nem vezeti az epét közvetlenül a patkóbélbe - hiszen így állandóan ürülne az epe -, hanem oldalelágazáson keresztül az epehólyagba jut. Itt gyűlik meg s várakozik az epe, amíg szükség lesz rá az emésztésben. Közben az epehólyag fala felszívja belőle a víz egy részét, és így az epe a tárolás során töményebbé válik.

A bélnedv

A vékonybél nyálkahártyája a bélbolyhok tövében apró emésztőnedvtermelő mirigyeket tartalmaz. Ezek a mirigyek naponta kb. 2 liter emésztőnedvet választanak el.

A bélnedv befejezi azt az emésztőmunkát, amit a nyál, a gyomornedv, a hasnyálmirigy nedve, az epe megindított. A bélnedv fehérjebontó fermenteket tartalmaz, melyeket közösen erepszinnek hívnak. Feladata, hogy a fehérjéket aminosavra bontsa, így a fehérjék felszívódásra alkalmassá válnak. A bélmirigyek nagyobb molekulájú cukrokat bontó fermentumokat is termelnek, amik befejezik a szénhidrátok emésztését. A bélnedv lipáza pedig a még megmaradt zsírokat hasítja glicerinre és zsírsavakra.

A vastagbél

A vastagbél a hasüreg jobb alsó sarkában a vakbéllel kezdődik. Innen a felszálló szára felemelkedik a májig, ahol derékszögben meghajlik, és harántszára közel vízszintesen áthalad a hasüregen a bal felső szögletig, a lépig. A leszálló szár innen függőlegesen halad a medencébe, és az S-hajlású bélben, majd a végbélben folytatódik.

A béltartalom a táplálék elfogyasztása után kb. 3 és fél óra múlva jelenik meg a vakbélben, és a felszálló vastagbélben kezd meggyűlni. Ilyenkor a vastagbél nem mozog, lassan telítődik a vékonybél felől érkező béltartalommal. A májközeli hajlatot a táplálkozás után 6, a lépközelit 9 óra múlva éri el a bélsár, a leszálló vastagbélbe 11, medencébe levő részbe pedig 18 óra múlva jut. A rövidebb vastagbélben tehát tovább időzik, mint a hosszabb, de gyorsabb mozgású vékonybélben. A vastagbélben csak időnként indul meg nagytömegű hullámmozgás, amely előbbre viszi a béltartalmat.

A vastagbélbe átjutó béltartalom világos, sárgászöld híg pép, amely már csak kevés fehérjét, keményítőt, cukrokat, zsírt tartalmaz. Főleg csak az emészthetetlen növényi rostok, izomrostok, kötőszöveti rostok találhatók itt a béltartalomban. A vastagbélben lezajló folyamatok során válik ez a béltartalom sűrű, sötétbarna, bűzös bélsárrá.

A vastagbél kezdeti szakaszán - ha van még emészthetetlen táplálék a bélben - a hasnyálmirigy és a bél emésztőnedve folytatja működését. A vastagbél legjelentősebb működése a nagyfokú vízfelszívás, amelynek során a béltartalom Ľ-1/6-ára besűrűsödik. Itt szívódik fel az emésztőmirigyek által elválasztott nagy mennyiségű víz is, ami naponta kb. 6 litert tesz ki. Más anyagok a vastagbélből alig szívódnak fel.

A vastagbél nyálkahártyája kevés, nyálkás nedvet termel. Ez teszi a bélsarat síkossá, s így könnyebben halad át a bélcsatornán. A vastagbélben számos baktérium él, amelyek közül a Coli a legismertebb. Ezek a baktériumok a béltartalomban még megmaradt szénhidrátokat elerjesztik, és a fehérjéket elrohasztják. Az erjedés és rothadás során felszabaduló gázok alkotják a bélgázokat. A bélcsatorna legalsó szakasza, a kissé kiszélesedő végbél, normálisan üres, bélsár benne nem tartózkodik. Amikor a vastagbél hullámzásai bélsarat továbbítanak a végbélbe, a végbél falának mechanikai ingerlése az ottlévő idegvégződéseken keresztül székelés ingerét kelti.

Emésztőrendszerünk tökéletes működése az, ami teljessé teszi edzőtermi munkánkat. Gondos táplálkozási tervünkből, a pontosan kiszámított fehérje- és szénhidrátmennyiség mellett, nem hiányozhatnak emésztésünk egészséges működéséhez szükséges vitaminok és rostok. Az emésztőrendszer megbetegedései igen súlyos következményekkel is járhatnak, akár halált is okozhatnak.