Az izomműködés energetikája

Az izomban pontosan annyi tejsav termelődik, amennyi glikogén eltünt belőle. A tejsav a glikogénből keletkezik. Ezt nevezzük glikolízisnek.

Az izomban kimutatott kreatinfoszfát (KrP) foszfátcsoportját átadja az ADP-nak és így ATP és kreatin keletkezik.

Tehát az izomműködéshez szükséges energiát az ATP adja azáltal, hogy magas energiát tartalmazó kötései elbomlanak, és a benne felmalmozott energia felszabadul, átalakul mozgási energiává. Az ATP-t azonban a KrP újra feltölti azáltal, hogy foszfátját átadja mindaddig, amíg készlete tart. A KrP-ban nagy mennyiségű energia van felhalmozva. Az izomban az energia KrP alakban raktározódik el. A glikolízis folyamán keletkezett ATP egyik foszfátját mindig átadja az izomban levő nem foszforizált Kr-nak, amíg az teljesen fel nem tölti. Ha ez megtörtént és minden Kr átalakult KrP-tá, a glikolízis megáll, mert az ATP nem tudja a foszfátját továbbadni, tehát maga sem tud többet felvenni.

Az izommunka után az anyagcsere folyamatok tovább folynak, előtérbe lép az oxidáció, és ennek energiájával a tejsav egy része ismét felépül a glikolízis kiinduló anyagává, glikogénné. Munka alatt az izom glikogéntartalma csökken, pihenés alatt viszont emelkedik. A tejsav többi része a véráram útján eljut a májba, és ott épül vissza glikogénné.